Kerékpár, motor vagy olcsó autók? Mennyibe kerülhet ez körülbelül?
A Budapesti Közlekedési Vállalatot érintő, legutóbb kirobbant botrányok és a majd mindannyiunkat érintő sztrájk következtében kialakult fennakadások miatt, valljuk be őszintén, kicsit elegünk van a BKV-ból. Ahogy elegünk van a lassan araszoló, csupaüveg, városnéző villamosokból színészhangostúl együtt (értsd: kombinó), és a zsúfolásig tömött buszokból, a levegőtlen, régi vágású metrószerelvényekből is. Többé-kevésbé mégis rá vagyunk kényszerülve ezekre az utazási eszközökre, hacsak nem választjuk az olcsó közlekedés egyéb alternatíváit. Apropó olcsóság! Utánajártunk nagyjából mennyibe fájna, ha BKV helyett egy jó tíz éves, de még strapabíró autóval, egy kisebb motorral, netán kerékpárral koptatnánk az aszfaltot, s nem kéne évente 107 ezret költeni bérletre. Nem árulunk zsákbamacskát, az eredmény sajnos elég kiábrándító, a költségek terén a BKV-t egyedül kétkerekű paripánk, vagyis a bicikli tudta megelőzni.
Először is nézzük az autót, mint a legkényelmesebb utazási eszközök egyikét, a dugókról jelen esetben most szándékosan feledkeztünk meg… (Ha figyelembe vesszük, hogy a tömegközlekedési eszközöken hány kedves és kedvtelen útitársunkkal vagyunk kénytelenek megosztani a végeláthatatlan utazás élményét, az idegtépő dugók máris eltörpülnek ennek árnyékában.) Kezdjük a beszerzésnél, egy használható 10-15 éves járgányt, mely többé-kevésbé műszakilag is rendben van, legolcsóbban 300-350 ezerért tudunk megvásárolni, legyen szó akár egy Opel Corsáról vagy egy öreg Golfról. Erre az összegre kapásból rászámolhatjuk az átíratás költségeit és még vásárlás előtt érdemes egy szervizben is megnézetni a kocsit. Ha már megvan a verda, jönnek a fenntartás költségei. A kötelező biztosítás átlagban 30-40 ezerért, a casco, a teljesítményadó. Sajnos a parkolásért is fizetni kell, lehet/illik ugye alkalmanként kocsit mosatni, és akkor az autópályadíjakról, egy esetleges műszakiról és magáról a kocsi fogyasztásáról, a gumicseréről még nem is beszéltünk. Ha nem üt be semmi súlyosabb gikszer, cakumpakk egy olcsó autó is benne van éves szinten 400-500 ezerbe. Vékony pénztárcájúaknak tehát még egy olcsóbb kocsi is luxust jelent.
A motoroknál az olcsóbb példányokat 250 ezer forint alatt találjuk, robogót vagy kisebb köbcentis példányokat, illetve segédmotorokat már 45-60 ezerért. A motorolaj ára kb. 2500 Ft/liter. Jó, ha járművünket garázsban tartjuk. A három évig érvényes műszaki vizsga díja 2350 Ft, a kötelező biztosítás évente 25-50 000 forint körül alakul, cascót 60-250 ezerig köthetünk, adót kell fizetni a motor saját tömege, illetve minden megkezdett 100 kilogrammja után 1200 forintot, az autópálya díj ugyanannyi, mint a gépkocsiknál (éves matrica 30-40 ezer), és akkor a spéci felszereléseket, a kötelező bukót, bőrruhát, stb… még nem is említettük. Ez így óvatosan kalkulálva a motor ára nélkül 200 ezerben biztos benne van, és akkor még keveset mondtunk. A robogó előtt még nagy jövő áll, ha a városban is megtalálják a helyüket: http://www.olcsokozlekedes.hu.
Végezetül lássuk a kerékpárt. A legolcsóbb, de még használható kategóriába tartozó városi bicikli 30-40 ezer forintot kóstál, melyre már 2000 forintért köthetünk biztosítást is. Egy spéci lakat, mely ahhoz szükséges, hogy kedvenc kétkerekünket nehogy időnek előtte meglovasítsák 5-10 ezerbe kerül, a fenntartási költségeink pedig tényleg abszolút minimálisak. Vagyis miközben jót teszünk saját egészségünknek, hisz a biciklizéssel a napi sportot is letudhatjuk, a környezetünknek sem ártunk. Igaz, hogy számtalan kifogást hozhatnánk a hiányzó bicikli utaktól a rossz időjárási viszonyokig bezárólag, melyek feltámadó biciklizési-kedvünket szeghetik, de ugye valamit valamiért. Lustábbak első ízben próbálkozhatnak például a BKV részleges kiiktatásával, vagyis használják a kerékpárt kisebb útszakaszokra, és mellette nem kell, teljesen lemondjanak a járművekről sem, már amíg bele nem jönnek a nagy tekerésbe.
Hosszabb távon persze a BKV-nak is illene elgondolkodnia azon, hogy ennyi pénzért minőségibb, korszerűbb és átgondoltabb szolgáltatást nyújtson, frissítse gépparkját, és még hosszan sorolhatnánk…
Hol és mikor éri meg vonattal közlekedni?
Egy jó példa, amikor Budapesten Nyugatiból vagy Zuglóból megyünk ki a Ferihegy 1-re egy fapados repülőjárathoz, akkor a legolcsóbb és gyors megoldás a vonat, ami nagyon közel áll meg a terminálhoz, csak egy felüljárón kell átjutnunk, és onnan pár méterre van a bejárat.
A fentin kívül még néhány vonalon nagyon szép vonatok közlekednek, amelyek jelentősen gyorsabbak a buszoknál. Ilyen vonal Budapest és Sopron vonala, és népszerű a Budapest-Vác vonal is a munkába járók körében. Aki egy vasútállomás közelében tud egy ingyenes bicajtárolót, ez amúgy található egy kis ügyességgel és emberséggel, annak a helyi bérlet vagy a BKV bérlet sok esetben teljesen feleslegessé válik. Erre a magyarországinál sokkal jobb példa a hollandiai vagy néhány belgiumi, ahol hegyekben állnak a kerékpárok, és tényleg csak végső esetben ülnek városi tömegközlekedésre a jóléti nyugatiak.
Hol és mikor éri meg busszal közlekedni?
Tanulóként sok vidéki helyen még mindig olyan olcsó a busz (Volánbusz) diákbérlet, hogy bűn lenne kihagyni a lehetőséget. Jóval olcsóbb a vonatnál, az autós vagy motoros közlekedéshez képest is szinte fillérekért (töredék áron) juthatunk el a közeli városokba.
Gyalog is megtehetünk napi 4-8 km-t könnyedén, ami egészséges is, nem megterhelő, sokan ezt ma már nem is értik, annyira hozzászoktak a technikai eszközökhöz vagy a tömegközlekedéshez. Az életmódunk időről-időre át kell értékelnünk, ha nem érezzük jól magunkat a bőrünkben.
LEGOLVASOTTABB CIKKEK-re TOVÁBB
ezt a cikket a piros linkre kattintva, ha neki is érdekes lehet!
Alább a hozzászólások fórum a kérdések számára.




(Még nincs értékelés)
Egy megjegyezés
cakk und pakk, nem cakumpakk, a német Sack und Pack-ból jön (zsák és csomag = minden holmijával, mindenestül).